A vérhold éjszakája
Időről időre egy figyelemre méltó eseménynek, a holdfogyatkozásnak lehetünk szemtanúi az éjszakai égbolton. Ez a jelenség akkor következik be, amikor a Föld közvetlenül a Nap és a Hold közé kerül, árnyékot vetve égi kísérőnkre. Ahogy a Hold lassan eléri a Föld árnyékkúpját, látványos átalakuláson megy keresztül, a szokásos ezüstös színe vörös árnyalatúvá válik. Ez a különleges látvány érdemelte ki a "vérhold" nevet, amely a történelem során mindig is lenyűgözte az embereket és csodálatot, vagy éppen félelmet váltott ki a megfigyelőkből.
Ha a Hold pályasíkja egybeesne a Föld Nap körüli keringésének síkjával, akkor minden telihold idején holdfogyatkozás is bekövetkezne. Mivel azonban a két sík kb. 5 fokkal eltér egymástól, ezért holdfogyatkozás évente csak 2-4 alkalommal fordul elő, de természetesen ekkor is csak teliholdak alkalmával.
A holdfogyatkozás általában több fázisból álló esemény. E fázisok megértéséhez elengedhetetlen az umbra és a penumbra fogalmának ismerete.
Ez a két elnevezés a Föld árnyékkúpjának különböző részeit takarja. Az umbra, más néven teljes árnyék az árnyék középső, legsötétebb része, ahol a Nap fényét teljesen eltakarja a Föld. Ezzel szemben a penumbra, azaz félárnyék az árnyékkúp világosabb, külső része, ahol a Napot a Föld csak részben fedi el.
Az úgynevezett teljes holdfogyatkozás fázisai a következők:
1. félárnyékos fázis: a fogyatkozás azzal kezdődik, hogy a Hold belép a Föld félárnyékába, azaz a penumbra tartományába. Ebben a kezdeti fázisban a Hold felszínének csak finom sötétedése észlelhető. Sok megfigyelő ekkor még észre sem veszi, hogy már elkezdődött a holdfogyatkozás.
2. részleges fázis: ahogy a Hold folytatja Föld körüli pályáját, belép a Föld teljes árnyékába, az umbrába. A részleges fázis során a Hold felszínének egy részét már eltakarja a Föld árnyéka, ami az érintett terület határozott elsötétedését eredményezi. Ekkor gyakran láthatóvá válik a Föld árnyékának görbülete is a Hold felszínén.
3. teljes fázis: A holdfogyatkozás legmegragadóbb része a teljes fázis. Ekkor a Hold egész felszíne a teljes árnyék zónájába kerül és lenyűgöző vöröses színt vesz fel.
Ezt követően az előbb ismertetett folyamat "visszafelé" játszódik le, az idő múlásával a Hold felszínének egyre kisebb részét takarja el a Föld árnyéka, majd az alig észrevehető félárnyékos fázis után ismét teljes fényében ragyog a telihold.
Azonban nem minden holdfogyatkozás esetén kerül bele a Hold egésze a teljes árnyék tartományába, ekkor részleges fogyatkozásról beszélünk. Ha kizárólag a félárnyékos tartományban tartózkodik, akkor penumbrális fogyatkozásról van szó.
De miért lesz vöröses a Hold színe a Föld árnyékában? A válasz a napfény és a Föld légkörének kölcsönhatásában rejlik. Ahogy a Hold a Föld árnyékába kerül, a napfény egy része átszűrődik bolygónk légkörén. Ezt a napfényt azonban a légkörben lévő gázok és részecskék szétszórják és megtörik. Ha a Földnek nem lenne légköre, akkor a teljes fázisban a Hold felszíne tökéletesen sötét lenne, azonban a légkörben bekövetkező fénytörés miatt a Hold felszínére a teljes árnyék fázisában is jut valamennyi napfény. A rövidebb hullámhosszú fény, például a kék és a zöld, jobban szóródik, így a hosszabb hullámhosszú, elsősorban a vörös és a narancssárga hullámhosszú fény dominál. Ez a szűrt napfény meleg, vöröses ragyogásban fürdeti a Holdat.
Az árnyék színárnyalatát az határozza meg, hogy a fogyatkozás során milyen a Föld felhőborítottsága és mennyi por található a légkörben. Nagyobb vulkánkitörések idején a levegőbe kerülő vulkáni hamu miatt holdfogyatkozásokkor a Hold felszíne a szokásos vöröses szín helyett szinte teljesen elsötétül.
A holdfogyatkozásokra számos kultúrában félelemmel tekintettek, és a történelem során számos mítosz és legenda társult hozzá. Napjainkban a modern tudomány demisztifikálta a jelenséget, lehetővé téve számunkra, hogy értékeljük a vérhold szépségét úgy, hogy közben értjük az okokat, amelyek ezt a lenyűgöző jelenséget létrehozzák.
Magyarországról legközelebb 2024. szeptember 18-án lesz látható (részleges) holdfogyatkozás.
A jelenség hajnalban, 2:41-kor kezdődik, amikor a Hold éppen eléri a penumbrát, vagyis a Föld árnyékkúpjának világosabb, külső részét.
A fenti ábra középső részén a koncentrikus körök a Föld árnyékkúpjának helyzetét mutatják. A belső, vörös színű kör az umbra, azaz a teljes árnyék tartománya, míg a világosabb színnel a félárnyékot (penumbrát) jelöltük. Az idő előrehaladtával a Hold fokozatosan belép a félárnyék zónájába, aminek következtében ezüstös színe kicsit sötétebb árnyalatúvá válik.
A holdfogyatkozás kezdete után kb. másfél órával, 4:12-kor a Hold már teljes egészében a penumbra tartományában tartózkodik, és eléri a teljes árnyék határát. Ezzel venné kezdetét a holdfogyatkozás leglátványosabb része. Sajnos azonban ez alkalommal a Hold nem ölt teljes egészében vérvörös színt, ugyanis látható felületének csak kb. 3-4 százaléka kerül a teljes árnyék zónájába.
A maximális elsötétülés 04:44-kor következik be. Ezt követően, 5:15-kor a Hold teljesen elhagyja az árnyékkúp belső részét, majd 6:47-kor véget ér a fogyatkozás, de ezt Magyarországról már nem lehet látni, mert ekkorra a Hold a látóhatár alá kerül.