Október a kertben
Az ősz folyamán lépésről lépésre készítjük fel kertünket téli pihenőjére. A gyümölcsök és zöldségek betakarítása, megfelelő tárolása az egyik legfontosabb feladatunk.
Felszedhetjük a burgonyát, édesburgonyát, csicsókát, gyökérzöldségeket, káposztaféléket, karfiolt. Teremnek a tökfélék, a spenót és a torma is. A nyár végén, ősz elején ültetett hónapos retek is szedhető már.
Betakarítás után a bab gyökereit hagyjuk a földben, mert nitrogénmegkötő gumóinak köszönhetően nagyon jó tápanyaga a talajnak.
A mángold, cékla, kínai kel és karalábé még az ágyásokban maradhat, azonban a hűvösebb, 3-5 °C-os éjszakákon már takarásra van szükségük.
A paprika és paradicsom egészen az első fagyokig terem.
Ha hosszú tenyészidejű póréhagymát ültettünk, akkor az akár egész télen is a talajban maradhat, így mindig frissen szedhetjük.
A felszabaduló ágyásokat folyamatosan tisztítsuk meg, és trágyával vagy komposzttal tápláljuk a földet, hogy a következő évben gazdag termésben legyen részünk.
Most ültessünk gyümölcsfát!
Az ún. szabadgyökerű fák talaj és lombozat nélküliek. Az ilyen növényeknél ügyelni kell arra, hogy ültetésig elkerüljük a gyökérzet kiszáradását, így folyamatosan nedvesen kell azt tartani. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy a leggondosabb ültetés ellenére sem ered meg a fa.
A földlabdás vagy konténeres növényekkel ellentétben a szabadgyökerű gyümölcsfákat kizárólag a lombhullatást követően, október közepétől a fagyok beálltáig lehet ültetni. Az ültetéshez a gyökérzethez képest széles és mély ültetőgödör készítése ajánlott, hogy a meglazított földben a gyökerek könnyen utat találjanak maguknak. Az ültetés előtt 1-2 órára, vagy akár egy napra is állítsuk vízbe a növényt, hogy jól megszívja magát. Ültetéskor az oltás helye az uralkodó szél irányával ellentétes oldalra kerüljön, mintegy 10 cm-rel a talajszint fölé. Már az ültetőgödör teljes feltöltése előtt kezdjük meg a gyökérzet alapos beiszapolását. Legjobb, ha a talaj tömörítését is a víz végzi, nem pedig intenzív taposással tömörítjük a csemete körül a földet, mivel utóbbi a gyökérzet sérülését okozhatja. A frissen ültetett növényeket mulcsozással védhetjük a kiszáradástól és a fagytól egyaránt. Gondoskodjunk az új csemete rendszeres öntözéséről a téli hónapokban is.
Ne feledkezzünk meg arról, hogy a gyümölcsfák egy részének porzópárra van szüksége ahhoz, hogy teremjen. Így a fa ültetése előtt győződjünk meg arról, hogy van a közelben beporzásra alkalmas párja.
A fák mellett most jött el az egyéb cserjék és lomhullató sövények ültetésének ideje is.
Metszés
A gyümölcstermő bokrokat, mint amilyen a ribizli, szeder, málna és egres, meg kell metszeni. Ismét esedékes a levendula, a zsálya és a kakukkfű metszése is. A mogyoróbokrokat is most metszhetjük.
Virágoskert
Itt az ideje, hogy a nyáron virágzó hagymások, mint a kardvirág és dália gumóit felszedjük. Még meglévő szárukkal együtt óvatosan ássuk ki, szárítsuk és tisztítsuk meg őket a rájuk tapadt földtől. Vágjuk vissza a leveleket úgy, hogy kb. 10 cm maradjon meg a föld feletti részből. Ha teljesen megszáradt, válogassuk át a gumókat, csak a teljesen egészséges, sérülésmentes példányokat tartsuk meg! Újságpapírba vagy száraz faforgácsba helyezve fagymentes helyen tároljuk.
Augusztus végétől az első fagyokat megelőző 2 hétig, jellemzően október végéig ültethetjük el a tavaszi hagymás virágokat. Csak az egészséges virághagymákat ültessük el, ezek kemények, nincsenek behorpadva, nincs rajtuk penész. Laza szerkezetű, jó vízelvezetésű talajban érzik jól magukat. Az ültetési mélységről általánosságban elmondható, hogy a hagymaméret 2-3-szorosának megfelelő mélység az ideális. Mivel a pangó víztől gyorsan kirohadnak, érdemes a hagymák alá az ültetőgödörbe néhány centiméter vastagságban homokot tölteni. A hagymák között elegendő 1-2 cm távolságot hagyni, így szép, tömött csoportban fognak hajtani. Az ültetőgödröt jó minőségű virágfölddel vagy komposzttal töltsük fel, majd a földet alapos locsolással tömörítsük.
Az ősszel ültethető tavaszi hagymás virágok:
- Amarillisz
- Császárkorona
- Díszhagyma
- Írisz (nőszirom)
- Jácint
- Krókusz
- Liliom
- Nárcisz
- Sásliliom
- Tulipán
Hogy télen se legyen kopasz virágoskertünk, ültessünk az egynyári virágok helyére kis- és nagyvirágú árvácskát, a hangafélék családjába tartozó hangát vagy csarabot, vagy akár díszkáposztát. Jó választás lehet a kúszó fajdbogyó, melynek piros termései egész télen a növényen maradnak, így üde színfoltot varázsolnak kertünkbe.
A krizantém évelő, így a most beszerzett növényeket kiültetve kertünkbe jövőre is gyönyörködhetünk a virágokban.
A túl nagyra nőtt évelő virágok tőosztását legjobb most elvégezni. Még elegendő idejük maradt a téli felkészülésre és az őszi átültetés kevésbé viseli meg őket, mint a tavaszi. Az új ültetőgödörbe is keverjünk szerves trágyát vagy komposztot!
Veteményes
Októberben is lehet ültetni, vetni!
Októberben jelentősen csökken a talaj hőmérséklete. Hogy mit érdemes ilyenkor még vetni, egyrészt a mag csírázásához szükséges talajhőmérséklet, másrészt a növény fejlődéséhez szükséges hőmérséklet határozza meg.
Őszi vetés vs. tél alá vetés
Őszi vetésről beszélünk, amikor az elvetett mag még az ősszel megered, ami aztán áttelel és kora tavasszal hajtani kezd. Elsősorban a dughagymák tartoznak ide, mint a fokhagyma, vörös- és lilahagyma, de őszi vetésre alkalmas az áttelelő saláta (téli vajfej, tépősaláta - Crispita II, Madársaláta), a spenót (Matador), a sóska (Pallagi nagylevelű), és egyes kelkáposzta fajták is (Adventi). Utóbbiakat októberben palántaként ültessük el. Az őszi vetés előnye, hogy jóval hamarabb terem, mint a tavaszi vetés.
A tél alá vetés ezzel szemben azt jelenti, hogy a magot a talaj erős lehűlése (4-5 °C) után vetjük el, ami aztán tavasszal indul csírázásnak. Fennáll azonban annak a veszélye, hogy egy tél közepi tartósabb felmelegedéskor a magok csírázásnak indulnak, majd a visszatérő hideg hatására elfagynak. Sárgarépát (Nanti, Nantes 2), petrezselymet (Astra), borsót vethetünk így; rövid tenyészidejű, korai zöldségfajtákat válasszunk.
Itt az ideje a komposztáló kiürítésének!
Az érett komposzt egynemű, laza szerkezetű, kézzel könnyen morzsolható. Felhasználásakor érdemes átrostálnunk, egyrészt, hogy kiszedjük belőle a nem teljesen komposztálódott növénymaradványokat, másrészt, mert a komposztáló gyakran a májusi cserebogár lárváinak is otthonául szolgál.
A kiürülő ágyások talaját javítsuk fel a megtermelt komposztunkkal vagy szerves trágyával. Néhány cm-es vastagságban egyenletesen szórjuk ki a trágyát, majd ásóval forgassuk bele a talajba. Minél mélyebben tudjuk átforgatni a talajt, annál jobb. Az ásás után ne gereblyézzünk, így nagyobb mennyiségű csapadékot tud felvenni a talaj és a kiemelt hantok a fagy hatására a tél folyamán felaprózódnak.
Az ősz a legjobb időszak a komposztáló feltöltésére. Egyaránt megtalálunk még nitrogénben gazdag, általában zöld színű kerti hulladékot, mint a fűnyesedék (ide tartozik a konyhai hulladék és a kávézacc is), valamint szénben gazdag “barna” hulladékot, mint például a lehullott, száraz falevelek, faforgács, száraz kukoricaszár, sőt, a kartonpapír is. Hogy pontosan milyen arányban érdemes ezeket kevernünk, nehéz meghatározni, mert mindegyikben más-más a szén és nitrogén aránya. Jó eredményt kapunk, ha kb. 5-5 cm vastagságban halmozzuk egymásra a “barna” és “zöld” kerti hulladékot, amit rétegenként néhány lapát földdel érdemes kiegészíteni.
A gyors, hatékony komposztáláshoz szükség van még vízre és levegőre is. Ha van rá lehetőségünk, trágyát is helyezzünk a komposztálóba, ez gyorsítani fogja az anyag érését. Hogy ne rothadjon és penészesedjen a komposzt, rendszeres levegőztetésre van szüksége, ami az anyag átforgatását jelenti. Emellett fontos az is, hogy mindig valamennyire nedves legyen. A komposzt érését a hőmérséklet megemelkedése kíséri.
Egyéb teendők
Az évelő fűszernövényeket még a téli pihenő előtt trágyázzuk meg, hogy hajtásaik megfelelően fásodjanak.
Az ősz folyamán érdemes a veteményes és a virágoskert szegélyeit is felfrissítenünk.
A felszedett karókat és már nem használt szerszámokat réz- és/vagy kénalapú lemosó permetezéssel tisztítsuk meg elsősorban a gombás fertőzésektől és tegyük téli helyükre. Lemosó permetezést végezzünk a lombhullás idején, a már letermett gyümölcsfákon is, hogy a kéreg réseiben és a levelek fonákjain ne tudjanak áttelelni a kártevők.
A kiürült cserepeket, kaspókat, növénytároló ládákat szintén tisztítsuk meg.