Április a kertben

A tavasz nem csak a napsütéses meleg napokat hozza magával, hanem a megszaporodó kerti teendőket is, amiket nem érdemes halogatnunk.

Talajjavítás és növényvédelem

Áprilisban a hasznos növények mellett a gyomnövények is hirtelen növekedésbe kezdenek. Már most érdemes ezért gazolni, hogy később könnyebb dolgunk legyen. Kapáljuk fel és gereblyézzük morzsalékosra a talaj felső rétegét, így javíthatjuk a vízmegfogó és -tároló képességét is! Érdemes a talajba komplex műtrágyát is keverni, mert ilyenkor jól hasznosulnak; éretlen szerves trágyát azonban semmiképpen se juttassunk már ki!

Számítani lehet a levéltetvek megjelenésére, ezért figyeljük növényeink leveleit és ha valóban megjelennének a kártevők, minél korábban permetezzük le őket, hogy ne tudjanak elszaporodni! Enyhe fertőzöttség esetén elegendő lehet mechanikusan eltávolítani a tetveket, vagy permetezhetjük őket kontakt szerrel, ilyen például a káliszappan. Azonban, ha már több növényen is elszaporodtak a tetvek, érdemes a kontakt szereket felszívódó szerekkel keverve kijuttatni, amik így hosszabb ideig védik növényeinket.

Magvetés

Míg márciusban elsősorban a palántaneveléseket kezdhettük el és csak néhány hidegtűrö fajt ültethettünk a szabadban, addig áprilisban bőségesen veteményezhetünk. Folytathatjuk a különféle retkek, a gyökér- és levélpetrezselyem, a spenót és a borsó ültetését, a hónap végén pedig vethetünk babot is. Utóbbiból mindenképpen bolti, csávázott magot használjunk, mert ezek biztosan nem fertőzöttek zsizsikkel. Ültetés előtti napon áztassuk be a szemeket 6-8 órára vízbe, ezzel gyorsíthatjuk a csírázásukat. Csemegekukoricát és céklát is lehet már vetni, ezeket azonban rövid tenyészidejük miatt akár később is ültethetjük, másodvetésként. Ha nem foglalkoztunk palántaneveléssel, akkor április közepén helyre vethetjük a paradicsom magjait is.

Április második fele a dinnye- és tökfélék ültetésének ideje. Mivel ezek bokrosodnak, ezért ún. fészekbe szokás őket ültetni. A trágyával dúsított ültetőgödörbe 3-5 magot tegyünk. Figyeljünk a helyes tőtávolságra, hogy a kifejlett, nagyméretű növényeknek elegendő helyük legyen! Április végén ültessünk burgonyát és ne feledkezzünk meg folyamatos töltögetéséről sem!

Vetést követően ügyeljünk a folyamatos öntözésre, mert a csírázás időszakában igen érzékenyek a magok a kiszáradásra!

Palántázás

A tavaly ősszel ültetett áttelelő téli saláták sűrű sorait április elején érdemes megritkítani, a kis palántákat átültetni, hogy elegendő helyük legyen a befejesedésre! A munka során ügyeljünk arra, hogy ne ültessük a korábbinál mélyebbre a salátákat, mert ez a külső levelek rothadásához vezethet.

A március első felében ültetett paradicsom és paprika már meghozta első valódi leveleit. Ha hely hiányában sűrűn vetettük, április eleje kiváló alkalom a palánták tűzdelésére, amikor is mindegyik palántát egyesével külön konténerbe ültetjük. Az így nevelt palánták levélzete és gyökérzete is erősebb lesz, mivel nem kell társaikkal versengeniük a tápanyagért és fényért. Paprika és paradicsom esetén 8-10 cm-es átmérőjű cserepeket használjunk. Ekkor korrigálhatjuk a paradicsom palántanyúlását, a kissé megnyúlt egyedeket ültessük mélyebbre, azok szára is meg fog gyökeresedni.

A beltérben vagy fűtott fóliasátorban nevelt palántákat a kiültetés előtt legalább egy héten keresztül edzeni szükséges, mivel a hirtelen érkező jelentős UV sugárzás, vagy nagyobb hőmérséklet ingások károsíthatják őket. Egy meleg napon vigyük ki a szabadba kb. 2 órára, félárnyékba a palántákat, majd fokozatosan növeljük a szabadban töltött időt és iktassunk be teljes napsütéses órákat is. A nem fagyérzékeny zöldségek palántáit, mint a fejessaláta, káposzta, karfiol, brokkoli, karalábé vagy póréhagyma, a hozzászoktatás után már április első felében kiültethetjük a szabadba. Ezek a kisebb talajmenti fagyokat elviselik, erősebb fagy ellen pedig agrofóliás vagy szalmatakarással védekezhetünk. A virágpalánták közül az árvácska, százszorszép és nefelejcs már szintén kiültethető.

Mikor kezdhetjük a tápoldatozást?

Palánták esetén a tápoldatozást akkor kezdhetjük el, amikor már megjelentek az első igazi levelek. Mindig a növénynek megfelelő tápoldatot válasszunk és kövessük a gyártó utasításait, figyeljünk arra, hogy megfelelő töménységű oldatot készítsünk! Segíthetjük a gyökerek fejlődését, ha a palántákat alulról öntözzük, ugyanakkor kerüljük a túlöntözést, mert a gyökereknek a víz mellett levegőre is szükségük van.

Metszés

Mielőtt a szőlő kilevelesedik, még egy utolsó pillantást vessünk rá és nézzük meg, maradtak-e rajta száraz csonkok, ki nem hajtott vesszők, amiket most távolítsunk el! Ha úgy látjuk, túl sok termőrügyet hagytunk meg, most még visszavághatjuk, ritkíthatjuk őket. Végezzük el az első permetezést is lisztharmat, peronoszpóra, pajzstetvek, levél- és gubacsatka, valamint molyok ellen. Ehhez használhatjuk olajos rézkén vagy Vegesol eReS vizes oldatát.

Száraz idő esetén ne feledkezzünk meg a tőkék öntözéséről sem, mert a növekedés fázisában kifejezetten vízigényesek. A szőlő ezután is folyamatos figyelmet igényel, a túl sűrűn növő hajtásokat 5-10 cm-es korukban távolítsuk el, hogy az őszi fürtöket ne takarják el a szőlő levelei.

A gyümölcsfák koronaritkító metszését ideális esetben már a tél folyamán elvégeztük, április második felében azonban érdemes megnézni, mennyi virág fagyott el és levágni a nem termő vesszőket. A nagyobb metszési sebeket kezeljük sebvédő balzsammal!

A fagyok elmúltával elérkezett a levendula, zsálya, kakukkfű és rozmaring metszésének ideje is. Visszavágásukkal megelőzhetjük felfásodásukat és szétterülésüket, így nemcsak finom, de mutatós növényeket nevelhetünk kertünkben!

Szobanövények

Szobanövényeinknek is szüksége van gondoskodásra. Langyos vízzel mossuk le leveleiket, távolítsuk el a rájuk tapadt szennyeződéseket. Ültessük át őket friss földbe, szükség esetén szétoszthatjuk a töveket vagy nagyobb cserépbe ültethetjük virágainkat. Dugványozással szaporítani is most tudjuk őket.