Májusi feladatok a kertben

Május számtalan alkalmat ad a kertészkedésre, ha eddig nem volt lehetőségünk rá se csüggedjünk, nem késő még elkezdeni a veteményezést!

Veteményes

fokhagyma, saláta és hónapos retek a magaságyásban

A korán vetett különféle retkek, a gyökér- és levélpetrezselyem, valamint a spenót magjai már kikeltek. A túl sűrű vetéseket ritkítsuk meg, ügyelve arra, hogy lehetőleg a megmaradó növényeket ne bolygassuk. Még nem késő vetni sem a fenti zöldségeket, de ültethetünk még sárgarépát, borsót, salátaféléket, mángoldot, céklát, kukoricát és babot is.

Eljött a palántaültetés ideje!

Akár magunk neveltük palántáinkat vagy kertészetben, esetleg piacon vásároltuk őket (arról, hogy milyen palántát érdemes választani, itt írtunk), májusban végre kiültethetők a szabadba; a hónap elején kezdjük a munkát a káposztafélék, karalábé, póréhagyma, saláta és zeller palántákkal. Figyeljük az időjárás előrejelzéseket és a talajmenti fagyok elmúltával - praktikusan a fagyosszentek után -, ültessük ki a fagyérzékeny fajtákat is, mint a paprika, paradicsom, karfiol, brokkoli, padlizsán, uborka, tök, cukkini, dinnye és patisszon. Ne feledkezzünk meg a palánták edzéséről sem!

A palántákat általában sziklevélig kell a földbe süllyeszteni. A paradicsompalántákat nyugodtan ültessük mélyebbre, a földbe kerülő szárrész gyökereket fog ereszteni, ami fokozza a növény tápanyagfelvevő képességét. A saláta és a zeller viszont kényes a mély ültetésre, ezért mindig csak a gyökerük kerüljön a földbe, különben kirohadnak. Ha esetleg a palánták gyökérzete összenőtt, némi vizes lemosás segítségével könnyen szét lehet választani őket. Az ültetést követően pedig ne feledkezzünk meg a palánták alapos beöntözéséről sem!

Folytatódhat a metszés!

Februárban és márciusban a gyümölcsfákat, szőlőt metszettük, áprilisban pedig a levendulát, zsályát, kakukkfüvet és rozmaringot. Májusban a bokrok, cserjék, tuják és sövények metszése következik. A metszéssel, illetve nyírással elősegítjük a növények megerősödését, besűrűsödését, virágzását. Ne feledkezzünk meg a rózsákról sem! Ha visszavágjuk őket, több új ágat és levelet fognak hozni, virágaik nagyobbak lesznek.

Virágoskert

hatalmas, színes dísznapraforgó

Távolítsuk el az elnyílt virágfejeket a nárciszokról és tulipánokról, azonban a zöld leveleket ne bántsuk, várjuk meg, míg teljesen elszáradnak. Ezután már ne locsoljuk őket. A szabadföldben lévő virághagymákat érdemes a nyár elején felszedni és csak ősszel, október környékén visszaültetni. A felszedést ásóval végezzük, ne próbáljuk meg a levélmaradványokat megfogva kihúzni őket! Hűvös helyen tároljuk a hagymákat az őszi kiültetésig. A tavaszi hagymás növények helyére tehetünk nyári hagymás, vagy egynyári virágokat. Most lehet dáliát és kardvirágot ültetni. Számos egynyári virág vethető ebben az időszakban, a pillangóvirág, az oroszlánszáj, a lángvirág, a legényrózsa, az őszirózsa, a dísznapraforgó egyaránt sikeresen nevelhető akár kezdő kertészként is.

A fagyérzékeny, de évelő növényeket, mint a leander vagy a muskátli, hozzuk elő telelőhelyükről, napoztassuk őket! Az utolsó talajmenti fagyok után már éjszakára is a szabadban hagyhatók, kiültethetők.

Növényvédelem

A cseresznye kukacosodása ellen májusban lehet védekezni. A cseresznyéket élvezhetetlenné tevő kukacok a cseresznyelégy lárvái, ezért a védekezés első vonalát a cseresznyelégy elleni védekezés jelenti. Amikor a cseresznye még csak borsónyi nagyságú helyezzünk ki ún. sárga lapokat, amelyek magukhoz csalogatják és csapdába ejtik a cseresznyelegyet, így az nem tudja petéit a növekedő gyümölcsökre rakni. Ha a csapdák hamar megtelnek, a permetezés lehet a következő lépés.

A hagyma-, répa- és káposztalégy megjelenésekor takarjuk le 2-3 héten keresztül a növényeket fehér fátyolfóliával, így a kártevők nem tudják lerakni petéiket és nem tudnak elszaporodni.

Továbbra is figyeljünk a levéltetvek megjelenésére! Ha sok hangyát látunk a növényeken, vizsgáljuk meg a leveleket tetvek után kutatva. A tetveket a fertőzöttségtől függően mechanikus védekezéssel vagy permetezéssel lehet eltávolítani.

A jó idő, az eső vagy a rendszeres öntözés nem csak a haszonnövények fejlődésének kedvez, hanem a gyomokénak is. Mulcsozzuk ágyásainkat, ezzel gátolhatjuk a gyomnövények fejlődését, ugyanakkor egyszerre javítjuk a talaj nedvességtartó képességét és trágyázzuk is azt. Mulcsnak használható a bokornyírásból származó ágdarálék vagy fűnyesedék.

Ne feledkezzünk meg az öntözésről sem!

Akár a palántákról van szó, akár a frissen ültetett gyümölcsfákról vagy dísznövényekről, mindegyik esetben elengedhetetlen a rendszeres öntözés, hogy elősegítsük a begyökeresedést.